A 2011-es évben is sok kétséges manőver történt a pályákon, elsősorban a védekező pilóták tekintetében volt gyakran kérdés, hogy mennyire védték szabályosan pozíciójukat. Jó néhány olyan jelenetnek lehettünk szemtanúi, melyek szabályszerűségének megítélése igen csak megosztotta mind a szakembereket, mind a szurkolókat, így számtani lehetett arra, hogy idén az erre vonatkozó előírások szigorodnak. A szerdán kiadott 2012-es sportszabályzatból kiderül, hogy a gyakorlatban már a tavalyi Koreai Nagydíjon hatályba lépő módosítás maradt érvényben.

2011-ben a vitatott védekezési manőverek leglátványosabb, a szabályszerűséget megkérdőjelezhető jelenetei az Olasz Nagydíjon, Monzában Michael Schumacher és Lewis Hamilton között zajlottak, amikor is a hétszeres világbajnok húsz körön keresztül védte pozícióját a McLaren 2008-as világbajnokával szemben, és Schumacher irányváltásai voltak azok a manőverek, melyek meggátolták Lewist az előzésben. Ezek elsősorban olyan védekező manőverek voltak, melyek a versenyív elhagyásával zárták Hamilton előtt az utat, majd visszatértek az eredeti ívre.
A verseny folyamán Schumacher saját csapatfőnökétől kapott figyelmeztetést, ami annak volt köszönhető, hogy a McLaren vezetése panasszal élt a versenyigazgatóság felé. A futam végén a stewardok végül nem találták az esetet annyira szabálytalannak, hogy a némettel szemben komolyabb szankciót alkalmazzanak, ám a történtek felhívták a figyelmet arra, hogy ezen a területen is konkrétabb, egyértelmű, csak egyféleképpen értelmezhető szabálymegfogalmazás szükséges.

Hasonló eset történt a Japán Nagydíjon, amikor is Hamilton Felipe Massával szemben alkalmazott védekezése hagyott kérdőjeleket a szabályszerűség tekintetében, ám a versenybíróság itt sem találta szabálytalannak a védekező manővert, mivel a brit az ideális ívre tért vissza. 
Az eset után maguk a versenyzők döntöttek úgy, hogy az év hátralévő futamaira egy mindenki által elfogadható szabályban egyezzenek meg, és kérvényezzék az FIA-nál, hogy a szabály kerüljön be a 2012-es sportszabályzatba is, ami már hivatalosan is kötelezővé teszi annak betartását.

2011 december 31-ig a sportszabályzat 16.1 rendelete szabályozta a kérdést, ám a megfogalmazás nem volt elég konkrét, így az a többféle értelmezés lehetőségét meghagyva nem nyújtott megfelelő támpontot sem a pilóták, sem pedig a versenybírák számára.
A szabály mindössze annyit mondott ki, hogy azt a pilótát lehet megbüntetni, aki szándékosan, és ez által jogszerűtlenül akadályozza a mögötte haladó előzését.

Az FIA sportkódexe eddig úgy fogalmazott, hogy azok a manőverek gátolják az előzést, amikor pozíciója védelmében több mint egy irányváltást hajt végre a védekező pilóta, vagy szándékosan kiszorítja a támadót a pályáról. Ezen kívül még tilos bármiféle szokatlan irányváltoztatás.

Annak ellenére, hogy a szabály mindössze egy irányváltást engedett, ez még nem teljesen konkrét, hiszen nem határozza meg pontosan, hogy a védekező pilóta mikor tehet újabb manővert az „egy irányváltoztatás” után. Volt egy íratlan szabály is, mely szerint, ha a versenyző visszatér az ideális ívre, miután blokkolta (lezárta) a kanyar belső ívét, elég helyet kell hagynia a rivális számára a külső íven.

Ez az eddig íratlan szabály tegnaptól igen komoly írott regulává változott, egyéb kiegészítésekkel, és a szabályszegők számára meghatározott szankciókkal.

A Formula-1 irányító testülete szentesítette a pilóták 2011-es Japán Nagydíj után egymás között megkötött (és a dél-koreai verseny óta alkalmazott) megállapodását, így idén a szabály már hivatalosan is a sportszabályzat része.
Ennek alapján védekezésnél a védekező pilóta számára csupán egy irányváltás engedélyezett, és amennyiben ekkor letér az ideális ívről, csak úgy térhet vissza, hogy a kanyar bejáratánál legalább egy autónyi szélességű részt kell hagyni a saját autója és a pálya széle között, az előzést kezdeményező rivális számára. A szabály az F1 sportszabályzatának 20.3 pontjakén lépett hatályba.

Az új szabályok között szerepel még többek között az a kitétel is, hogy igazolható indok nélkül senki nem térhet le a pályáról, még a szabadedzéseken vagy az időmérő edzéseken sem. Erre Sebastian Vettel koreai esete lehet a példa, mivel az ilyen manőver akár üzemanyag, akár időmegtakarítást eredményezhet.

További változás lesz, hogy a Safety Car periódusban a versenyigazgató jelzése után az élmezőnybe keveredett lekörözött versenyzők megelőzhetik a biztonsági autót, így az újraindításnál már nem lesznek útban.

A rekord hosszúságúra nyúlt Kanadai Nagydíjból okulva az FIA előírta, hogy egy nagydíj a megszakításokkal együtt sem tarthat tovább négy óránál, illetve a szankciókkal kapcsolatban is rögzítettek néhány módosítást. A csapatok nem nyújthatnak be fellebbezést többek között az áthajtásos- , a stop&go-, illetve az utólag kiszabott időbüntetés, vagy megrovás miatt, valamint ha a 107 százalékos limit miatt esetleg nem engedélyezik a rajthoz állást. A technikai ill. versenyzői szabálytalanságok miatti rajtrácson való hátrasorolások esetében szintén nem lehet fellebbezni.