Több helycsere az élen, gyorsabb körök, sok kerékcsere

motorsportal.hu  2013.05.10. 13:54

Az idei Forma–1-es évad eddigi statisztikai adatai azt mutatják, a Pirelli által télen végrehajtott módosítások valóban jelentős mértékben kihatottak a nagydíjhétvégék alakulására. Gyorsult az egykörös tempó, a versenytempó viszont nem, az első helyen jóval több pozícióváltás történt, és a bokszkiállások száma is nőtt.

 

Az első négy idei nagydíjhétvége összevetése az előző évivel persze sosem adhat tökéletes képet a gumik változásának hatásairól, hiszen mind a körülmények, mind pedig a mezőny (eggyel kevesebb csapat) változott 2012 óta, nem beszélve arról, hogy az idei versenyautók is jelentős mértékben fejlődtek az elmúlt esztendő alatt. A német szakportál, az Auto Motor und Sport (AMuS) statisztikái ugyanakkor így is szolgálnak pár érdekes tanulsággal.

 

Akárcsak egy éve, idén is központi szerep jut a Pirelli gumijainak a bajnokságban. Sokan kritizálják az olasz céget amiatt, hogy túlontúl meghatározzák a versenyek alakulását, és hogy alaposan megnehezítik a csapatok életét. 

 

Mint ismert, a gumibeszállító idén télen mind termékei összetételén, mind pedig felépítésén módosított. A száraz abroncsok futófelülete némiképp megnövekedett, oldalfaluk szögletesebb lett, szerkezetük pedig megerősödött, ami némi pluszsúlyt is eredményezett a kerekeken. Az eddigi statisztikák azt mutatják, Paul Hemberyék változtatásai valóban otthagyták kéznyomukat a nagydíjhétvégék alakulásán: a nagyobb tapadás, vagyis a gumik gyorsulása az időmérőn, a keverékek tartósságának romlása pedig a versenyeken köszön vissza.

 

Az előző esztendőhöz képest az eddigi időmérők legjobb köridői átlagosan fél másodpercet gyorsultak, a versenyek ideje viszont alig változott 2013-ra. Az első két hétvégét meglehetősen nehéz lenne összehasonlítani, mivel mind Ausztráliában, mint Malajziában esett az eső a tavalyi vagy az idei kvalifikáción, illetve a futamon. 

Míg Kínában az időmérőt tekintve 0,637 másodpercet javult a pole-t érő köridő ugyanazon keveréken, amit tavaly használt a mezőny, Bahreinben csupán 0,092 másodpercet faragtak rajta, ám a lágy helyett ezúttal a közepes Pirellivel. Mindez azt mutatja, az olasz gumicég változtatásai valóban gyorsabb köröket eredményeztek, mégpedig nagyjából az előzetesen jósolt mértékűt, fél másodpercnyit.

 

Ami a versenyek időtartamát illeti, ugyanakkor kevés módosulás tapasztalható. Miután a 2013-as abroncsok nem csupán nagyobb tapadást, de nagyobb mértékű kopást is eredményeztek, az időmérőkön tapasztalt gyorsulás az egymással összevethető versenyek összidején már nem érzékelhető. Kínában Fernando Alonso például mindössze 0,016 másodperccel ért hamarabb célba 56 kör után, mint egy évvel korábban Nico Rosberg a Mercedesszel – igaz, a spanyolnak ehhez három kerékcserére volt szüksége, míg a németnek csupán kettőre. Bahrein győztese, Sebastian Vettel viszont ugyanannyiszor (háromszor) állt ki a bokszba az idei sivatagi versenyen, mint tavaly, mégis 49,508 másodperccel később ért célba, mint 2012-ben.

 

Az AMuS adatai a gumik tartósságára vezethetők vissza: az idei abroncsok nagyobb mértékben lassulnak körről körre, mint egy éve. A kopás mértékének növekedését Bahreinben például az is megmutatta, hogy hiába a keményebb gumikombináció (2012: lágy-kemény, 2013: közepes-kemény), Vettel hozzávetőlegesen ugyanakkor kényszerült kiállni kerékcseréire: 2012-ben a 11., a 25. és a 39. körben, idén pedig a 10., a 25. és a 42. fordulóban.

 

Szahírban egyébként összesen kettővel több kerékcserét láthattunk, mint 2012-ben, ami amolyan tendencia is az eddigi szezon során. Az első négy futamon összesen 263 kerékcsere történt, míg egy éve ilyenkor 244-et jegyeztek – úgy, hogy az akkori mezőny két autóval (HRT) népesebb volt. Újabb jel a Pirellik tartósságának romlására.

 

Az olaszok célja a változásokkal a futamok érdekesebbé tétele volt, valamint a stratégiai variációk számának növelése. Paul Hembery sportigazgató ilyen tekintetben elégedett lehet, ugyanis az eddigi versenyeken jóval több pozícióváltás történt az első helyen, mint az előző szezonban. Egész pontosan összesen 34 – míg 2012-ben csupán 16. Ezen adatot ugyanakkor némiképp árnyalja, hogy ebből csupán hét változás történt előzés útján, a többi bokszkiállásoknak volt köszönhető.

 

A helycserékben összesen 11 versenyző vett részt. Míg Bahreinben csupán a tavalyihoz hasonlóan öt pozíciócsere volt az élen, Malajziában kilenc, Ausztráliában és Kínában pedig tíz-tíz. Utóbbi két helyszínen hét különböző versenyző vezette a futamot, ami igen jó arányt jelent. A vonatkozó rekordot az 1971-es monzai, valamint az 1973-as mosporti futam tartja, ahol nem kevesebb, mint nyolc pilóta állt az élen legalább egy kör erejéig.

 

Mindezek alapján egyelőre úgy tűnik, valóban célt ért a Pirelli téli törekvéseivel: a stratégia meghatározó részét képezi a pozícióharcoknak, a gumik pedig több helycserét, s ezáltal nagyobb változatosságot idéztek elő.

 

Az eddigi négy verseny kapcsán érdemes még megemlíteni, hogy 2013-ban még nem volt biztonsági autós fázis, ami elég szokatlan az év első futamain. 2012-ben már háromszor is ki kellett gurulnia a Mercedesnek, hogy összesen 13 körön át megfogja a mezőnyt. Bernd Mayländernek idén eddig viszont nem sok dolga akadt.